A plébániáról

  A Kikindai templom építésére maga I. Ferenc császár tett ígéretet Fejes Kornél akkori lelkésznek, amikor 1808-ban Kikindára látogatott. Kincstári befektetéssel a templomot még az év folyamán megkezdték építeni és négy év múlva fejezték be. 1812. Június 5-én, Szentelték fel Assziszi Szent Ferenc tiszteletére.

Bővebben...:

Rólunk

Templom: Assisi Szent Ferenc, épült és felszentelve: 1811. Plébánia: alapítva 1807. (előbb önálló lelkészség: 1760.). Hívek: cca 4000, igehirdetés: magyar, alkalmilag szerb. Plébános: Ft. Koncz Tibor esperes. 

Bővebben...:

A városról

Nagykikinda község  Bánság északi részén 782 km² területen fekszik.

A községet  Nagykikinda város  és kilenc falu: Töröktopolya, Basahíd, Tiszahegyes, Szaján, Mokrin, Nákófalva, Szenthubert, Kisorosz  és Nagytószeg alkotja. A község székhelye Nagykikinda. 

Bővebben...:
Designed by Rignác

Nagykikinda község  Bánság északi részén 782 km² területen fekszik.

A községet  Nagykikinda város  és kilenc falu: Töröktopolya, Basahíd, Tiszahegyes, Szaján, Mokrin, Nákófalva, Szenthubert, Kisorosz  és Nagytószeg alkotja. A község székhelye Nagykikinda. 

Nagykikinda földrajzi koordinátái: é.sz.  45º 31′, ny. h. 20º 30′, területe: 13,5 km², tengerszint  feletti magassága 82 méter. Nagykikinda az Észak- bánsági körzet közigazgatási központja.

A régészek a város környékén  letűnt  civilizációk, kultúrák  nyomaira leltek. A  számos sírmaradvány, nekropolisz és  sok más régészeti lelet is mind  arra utal , hogy i.e. ötezer évvel ezelőtt is éltek emberek  szervezett közösségekben  ezen a  vidéken. A Pannon-síkságra érkező népek közül egyesek számára  ez a térség ideiglenes, mások számára   viszont  állandó lakhelyet jelentett. Megtalálhatóak  itt a korai  kőkorszak és bronzkorszak, a dák, a kelta civilizáció   nyomai is.

Bánság a XVI. század derekán  került török uralom alá,  és  1718-ig maradt  török fennhatóság alatt.

A nagykikindai kerületet Mária Terézia uralkodása alatt szervezték külön politikai egységgé, 1774. november 12-iki hatállyal, amikor  törvényhatósági jogot és más kiváltságokat kapott. Székhelye Nagykikinda lett.  Ekkor kapta a  város  a címerét . Amikor Nagykikindát várossá nyilvánították, 24.500 lakosa volt.Ebben az évben építették fel a  városházát is.  Az 1876-os vármegyerendezés során az  1876. június 19-iki  hatállyal olvadt be Torontál  vármegyébe. 

Az első pravoszláv templom  fából  különálló harangtoronnyal  1753-ban épült, amikor szerbek telepedtek le  Nagykikindán. A ma is létező pravoszláv templomot  1771-ben építették, ikonjait Teodor Ilic  1780-ban  készítette.

 A nagykikindai római katolikus templom megépítésére 1808-ban maga  I. Ferenc császár tett ígéretet, amikor Nagykikindára látogatott. Kincstári befektetéssel még az év folyamán megkezdődtek a munkálatok. A templomot  1812.  június 5-én  Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelték fel.

A XX. század második felétől gyorsabb ütemben  kezdett  fejlődni a város, így  a lakosok száma is növekedett. Ma  téglagyár, öntöde  ecetsavgyár, több óvoda, tizenöt általános iskola, négy középiskola, föiskola és számos egészségügyi valamint művelődési intézmény  működik a község területén.

Nagykikindán  jelenleg  megközelítőleg  43.000  lakos él.

Ma106
Tegnap143
Összessen25369
Powered by CoalaWeb